A korábban említett tervnek nagyjából megfelelően megpróbáltam egy-két kiegészítővel felszerelni a Jouef tartálykocsit. Az allapvető cél az volt, hogy ne legyen annyira csupasz a kocsi alsó része, a legtöbb tartálykocsi ugyanis mindenféle csövekkel meg csapokkal van felszerelve.

A mostani állapot még nem végleges (van rajta mit csiszolni), de többé-kevésbé azért kész van. A csöveket a VMC-ben kapható rézcsőből vágtam, majd kettőre (majdnem) középen egy (majdnem) merőleges kis csődarabot is forrasztottam. A harmadikról ez lemaradt, mert azt egy furaton átdugva terveztem rögzíteni.

A fék kis alkatrészeit gitárhúrból illetve rézlemezből csináltam, ezekből szintén forrasztással állt össze a rudazat. A fékhenger a kocsi sajátja, de elég hülye helyen volt (a főkeret szélén), ezért levágtam, és a fékrudazathoz ragasztottam. A két középső hossztartót egy hirtelen ötlettől vezérelve Evergreen profilból készítettem. Sok nem látszik belőlük, viszont volt mihez rögzíteni a fékhengert.

A fentiekből azért kitűnik, hogy mostanában nem sokat foglalkozom vasútmodellezéssel. Az elmúlt egy hónapban jellemző dög melegben tulajdonképpen mással sem nagyon foglalkoztam a vihar utáni takarítást leszámítva.

[2016.jan.22.]

A fenti képeken látható eredménnyel végső soron nem voltam elégedett, ezért a féket és a csöveket leszereltem. A vagon alját lefestettem rendesen, majd kicsit átalakítva újra felraktam a csetreszeket. A lefejtőcső fedeléhez két teljesen fém gobostűt elvágtam a fejtől egy pár milliméterre, majd a levágott csonkot a csőbe ragasztottam. A fékhenger egy 1,5 Wattos ellenállásból készült, a kormányszelep gyanánt pedig egy tönkrement csapos LED-et ragaszottam az egyik lábára (a másikat levágtam). A végeredmény továbbra sem túl látványos, de az első változatnál mégiscsak szebb.