Kicsit furcsa így belegondolni, de a hossztorzított személykocsikból álló vonatban a kocsik közti távolság bír zavarni, ezért már jó régóta a Roco-féle "fecskefarkas" kuplungot használom a személykocsikhoz. A teherkocsikhoz nem, mert egyrészt annyi kuplung elég komoly pénzbe kerül, másrészt Bazegen nem lehet kuplungot cserélni (tudom, oda is barkácsolhatnék valamit...). A dolognak persze van kényelmetlen fele is, például ha egy kuplungfoglalat nélküli személykocsi kerül hozzám. Ilyenkor kezdődik a barkácsolás, és születnek ilyen megoldások, mint amit a Schicht ABm kocsihoz ötöltem ki:
Szerintem kifejezettem jó tulajdonsága volt ennek a megoldásnak, hogy a kocsit egyáltalán nem kellett hozzá bántani, egyszerűen ki lehetett cserélni a gyári kuplungot erre a műnyag foglalatra (és viszont). A nemrég kapott olasz személykocsival nem volt ilyen szerencsém, annak kuplungja ugyanis a forgóváz része, tehát "leszerelni" csak vágószerszámmal lehet. Így a foglalat kialakítása és rögzítése is több gondolkodást igényelt, egy ponton kissé meredek, 3D-nyomtatást is tartalmazó terveim voltak. Végül lemondtam a foglalatról, és kicsit hasraütésszerűen vettem egy pár állítható magasságú kurzkuplungot.
Szerencsém volt vele, mert a "hattyúnyak" miatt az eredeti kuplung csonkjára felülről szépen rá lehetett szerelni, csak az alul lévő csapnak kellett egy megfelelő furat. A felső rögzítéshez meg adta magát a Schicht kocsinál is alkalmazott rugalmas műanyaglap (amúgy fogalmam sincs, valójában mi, találtam egy fiókban).
A végeredményt egy kis stressztesztnek tettem ki, majd a magasság finomhangolása után sikeresnek kiáltottam ki a projektet. Igaz, a személyvonataim ettől csak még eklektikusabbak lettek:
