Mivel vasútmodellezés terén nagyjából semmi sem történt újabban, ezért azt hiszem, eljött az ideje egy "meg minden" témakörbe passzoló posztnak. Ez egy elég jó kifogás, már csak azért is, mert a vasútmodellezést érintő tevékenységeim tényleg nem túl érdekfeszítőek. Például: "vártam a postán elküldött Nohab-forgóvászmaszkot. Mint kiderült fölöslegesen, mert szállítás közben eltört ugyanott, ahol az, amit ki akartam cserélni."

Valójában egyszerűen valami másról támadt kedvem írni, így kapóra jön, hogy a fent leírt eseménysorból talán csak Rejtő tudna izgalmas töténetet kerekíteni. Tehát átmegyek kicsit szétszedtem-üzemmódba.

Szóval nekiálltam kitakarítani a régi multiméterből (itt fent) a szétfolyt elem maradványait, hátha akkor normálisan mér. Nem mintha szükség lenne rá, mert nemrég vettem egy digitálisat. Viszont szeretek dolgokat szétszedni és össszerakni, azt meg pláne, ha ennek eredményeként jobban működnek. Láthatóan még csak nem is nullán áll a mutató, de ezt csak be kéne állítani a középen lévő fehér mifenével.

Itt látszik a leginkább az elemből származó trutymó, de sajnos a panel többi részére is jutott. Ezért nem szabad benne hagyni az elemeket semmiben, csak hát az ember utólag jön rá, hogy két éve nem használta, és belerohadt az elem. A forgógomb érintkezőire is jutott az áldásból, bár ezen a forgógomb kitartó munkával átzántotta magát.

Ez maga a forgógomb, a bal oldalán van három érintkező, jobboldalt meg egy fémgolyó van beszorítva a lemezben lévő lyuk segítségével. Arra való, hogy ne lehessen két méréshatár "közé" állítani a műszert.

Ezeket kiforrasztottam, hogy  rozsdaoldóval kezeljem, a panel meg ment fürödni. Szó szerint elmostam mosogatószerrel, az valamiért nagyon szépen le tudja szedni az elemből kifolyt cuccot. Furcsán hangzik, de igazából nyugodtan el lehet mosni egy NYÁK-ot, az elektromos dolgok csak akkor mennek tönkre a víztől, ha közben feszültség van valamely két pontjuk között. Esetleg akkor, ha a víztől elrozsdásodik valami, A biztonság kedvéért egész éjszaka száradt.

Úgy tűnik az elem érintkezője már csak ilyen rozsdás maradt, a biztosítéktartó ellenben szépen megtisztult, még eggyel kevesebb kontakthiba a rendszerben.

A múszert csatlakoztató vezetékek visszaforrasztását nagyban megkönnyítette, hogy szétbontás előtt színes nyilakkal jelöltem meg a helyüket. Még jó, hogy van fekete és piros alkoholos filc az íróasztalomon.

Semmivel se működik jobban, mint előtte, de legalább a méréshatár-választó gomb nem olyan poros. A nullázó pöcköt nem raktam vissza, mert nélküle jobban be tudtam állítani a mutatót nullára. Viszont mostanra eléggé elegem lett belőle ahhoz, hogy egy darabig ne zavarjon a műlödésképtelensége. Végül is így vagy úgy mindent "megszerelek".